Plantago lanceolata – Lándzsás útifű

Gyöktörzséből ered tőlevélrózsája és a virágokat tartó tőkocsány. Levelei 10-25cm hosszúak, lándzsásak 3-7 hosszanti erezetűek, nyélbe keskenyedők. Virágai aprók, 4 tagúak, füzérben állók, a kocsány csúcsán helyezkednek el, gömbös vagy hosszúkás formájú. A porzók feltűnően kiállnak a virágzat szintjéből, a párta színe fehéres. Virágzása ápr.- aug. Termése kétmagvú tok. Előfordulása réten, legelőn, utak mentén.

Drogja: tőlevelei

Hatóanyagai: glikozid (aukubin, katalpol), polifenolok (fenolkarbonsavak), nyálkaanyag 5-6%, C-vit., cserzőanyag 6-7%, szerves savak (citromsav), enzimek (invertáz, emulsin), kovasav 1%, kumarin, flavonoidok (apigenin, luteolin, scutellarein).

Alkalmazása

Belsőleg

Külsőleg

Egy svéd tanulmány szerint az útifű kivonatával kezelt egerek védetté váltak a Streptococcus okozta tüdőgyulladással szemben.

Gyűjtése: leveleit legjobb májusban, a virágzás megkezdése elött gyűjteni. Szárítani csak árnyékos helyen szabad. 1-2 ujjnyinál vastagabban ne terítsük ki, mert ha az útifű nem szárad gyorsan, megbarnul, az útifű ugyanis a legkényesebben száradó levél, és a már kissé barnult minőségű áru az üde zöldre száradtnál kevesebbet ér, az erősen barnult, sötét levél pedig teljesen értéktelen. Csak teljesen szárazon szabad zsákba tenni, mert különben a zsákban bemelegszik és barnul.

Beszáradási arány: 6 : 1.